FEKETE ISTVÁN

SZ.J-NÉ EMLÉKKÖNYVÉBE

 

Könyved már kopott. Sárgult lapjain
Régi, hű szivek termékei.
Tudom,  elnézed őket, hisz mind-mind
Ifjú korod szép emlékei.

Közöttük az enyém mint halovány
Esti csillag a végtelenbe,
Nem ragyog,  csak mosolygva int feléd
Testvér, áldás az életedre.

 

/Pécel, 1935./