FEKETE ISTVÁN

EZ IS TITOK

 

 

Kolónia, roppant épület test,

Csukd le millió szemedet.

Csukd le s ne lássad, hogy egy lányhoz

Én most titokban bemegyek.

 

Egy csodás érzés csalt ide engem

Mely zsibongó, vad kéjbe visz

S félek, hogy egy pillantásod még rám

Ismer itt a sötétben is.

 

Ah bűn, te nagy hírű fekete hölgy

Eljegyzett léha hitvesem,

Ím húszéves ajkam újra vár, vár

Csókodra buja kincsesen.

 

Kolónia, itt állok előtted

Testem paskolja a sötét,

Még várok, hátha legyőzi lelkem

Lobogó vérem ösztönét.

 

Kezem a tiltott kilincsre teszem

Egy mozdulat s már benyitok…

És ha nem? Okos világ, számodra

Maradjon hát ez is titok!

 

 

/ Budapest, 1940. /